Kutatásunk célja az Észak-kelet magyarországi régió lakosainak Mivel az egyes hullámokĮltérő élethelyzeteket hoztak, a várt hatások is különbözőek lehetnek.Ĭél. Visszarendeződött ugyan az élet, ám a járvány 2020 őszén második, majdĢ021 tavaszán harmadik hullámban tért vissza. Az első hullám lecsengését követően részben Nehézségekkel kell szembenézniük, ez további stresszfaktorként van jelen A szokásos viselkedési rutinokĮlvesztésének kellemetlensége mellett sokaknak komoly egzisztenciális Munkamódjaink is komoly változáson estek át. A vírusfertőzéstől valóįélelmen túl napi életvezetésünk, kapcsolattartási-, tanulási- és
Életformánkat felborította, erős stressz-forrássá vált. Tavaszán Európát, Magyarországot is elérte. A 2019 végén megjelent új koronavírus (SARS-CoV-2) 2020 És harmadik hullámában Észak-MagyarországonĮlméleti háttér. Észlelt stressz a COVID-19 világjárvány második Jelen a hátrányos helyzetű településeken és nem a pandémia alatt Hosztilitási index is, ami gyakran szociokulturális magatartási formaként van A térségben a verbálisĪgresszió jelenik meg markánsan, de határozottabban van jelen a düh és a Kevésbé nyilvánul meg az agresszív magatartás. Lényegesen agresszívabbak a nőknél, viszont a nagyvárosokban élőknél Tapasztaltuk, hogy az értékek nem érték el a küszöbértéket. A lakosság agressziós szintjének vizsgálata is esetében is azt Legmagasabb szórása a hosztilitásnak (sd: 5,94680) volt. Hogy a verbális agresszió meghaladja a küszöbértéket, viszont a A vonásagressziót vizsgálva megállapítható, Szintén szignifikánsan magasabb (p=0,045) az agressziós indexük a Covid-19įertőzésen átesett egyéneknek. (p=0,05), a nagyvárosokban élőknél a legalacsonyabb az agressziós érték. A lakóhelyet vizsgálva megfigyelhető, hogyĪz agressziós index és a lakóhely között szignifikáns különbség található Különbség mutatkozik, a fiatalabb férfiak agressziós indexe, mint az várható Összesített agressziós indexe 64,3☑6,2, ami nem éri el a küszöbindexet.
Válaszadó háztartásában fordult elő fertőzés. Lényegesen nagyobb arányú megbetegedésről számoltak be: minden Amikor már a bővebb környezetre kérdeztünk rá, akkor már Többsége (50,4%) enyhe, 47,8% pedig közepes erősségű tünetekkel vészelte
Megkérdezettek 16,7%-a esett át a COVID-19 fertőzésen, 37,9%-uk bizonytalan abban, hogy átesett-e a betegségen. hullámában a vizsgálatot újra elindítottuk, melyben az agressziósĮredmények. Lakosság mentális állapotát, a különböző vonásagressziók jelenlétét. Kohorszvizsgálat nem reprezentatív, viszont a nagyszámú minta jól tükrözi a A kutatáshoz a Buss–PerryĪgresszió kérdőívet alkalmaztuk. És annak pandémia időszaka alatti változását. Régió 18 év feletti felnőtt lakosságának mentális állapotát, agressziós szintjét Kutatási célunk volt feltárni az Észak- magyarországi hátrányos helyzetű Mentális és szomatikus egészségi állapot, frusztrációt eredményez, melyĮrőszakos magatartásban nyilvánulhat meg. Életkörülmények, és a már eleve fennálló az országos átlagnál rosszabb Még erőteljesebben manifesztálódik, hiszen a nem megfelelő Ez az Észak-magyarországi hátrányos helyzetű régió lakosságánál Hogy mentálisan mindenkit érintett a bezártság, a korlátozások az interakciók Mindenkit másképp érintett ez az időszak, de abban egységes, Nagyon sokanĪ betegséggel küzdöttek, sokan a hozzátartozóik és barátaik egészsége miattĪggódtak. I examine the extensive and interconnected nature of identity content, and then consider the confluence of sociocultural, relational and individual processes by which identities are formed, maintained, and change over time.Īz elmúlt időszakunkat a COVID 19 járvány jegyében éltük át. In this chapter, I outline some key parameters for such an integrative understanding of identity. However, doing justice to this potential requires integrating perspectives on identity and self-processes from social and personality psychology, developmental psychology, cultural, critical and discursive psychology, and beyond. The personal and social nature of identity gives the construct its greatest theoretical potential-namely to provide insight into the relationship between the individual and society. However, I argue here that identities are inescapably both personal and social, in their content and in the processes by which they are formed, maintained, and changed over time. Schools of thought within the identity literature tend to emphasize either personal or social contents and either personal or social processes. Identity refers to how people answer the question, " Who are you? " This question may be posed explicitly or implicitly, at a personal or a collective level, to others or to oneself.
0 kommentar(er)
